TÁRKI-TUDOK
  Keresés  
      

Oktatáspolitika


A közoktatás finanszírozásának lehetséges megoldásai

A Tárki-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ az OKM felkérésére 2010 tavaszán kvalitatív és kvantitatív elemzést végzett a különböző fenntartású közoktatási intézmények finanszírozásának néhány aspektusáról. Ennek során egyaránt sor került a nemzetközi példák feldolgozására, a hazai vonatkozó joganyag és a médiában megjelent cikkek áttekintésére, valamint az Országos Kompetenciamérés adatbázisában szereplő finanszírozási adatok feldolgozására és néhány intézményvezető körében is folytattunk interjúkat. A projekt során három tanulmány született, egy a nemzetközi tapasztalatokat foglalja össze, a másik az adatelemzés eredményeit mutatja be, a harmadik esettanulmány pedig az interjúk tapasztalatait összegzi
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem állami szereplők térnyerése egyre erőteljesebb a közoktatás területén, és ezt a folyamatot az állam a szektorsemlegesség talaján állva támogatja. Amennyiben a nem állami iskolák bizonyos standardokat teljesítenek, és ezt a rendszeres (minden közoktatási intézményt érintő) inspekció (modern tanfelügyelet) is alátámasztja, valamint non-profit módon működnek és nem szednek tandíjat, vagy csak az állam által meghatározott mértékben, akkor az állam a költségeknek akár 80-100 százalékát is állja.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a nem állami szektor olcsóbban állítja el? az ugyanolyan típusú közoktatási szolgáltatásokat, mint az önkormányzati szektor. Éppen ezért megfontolandó nálunk is kiterjeszteni és erősíteni a fejlettebb országokban már létező szektorsemleges oktatásfinanszírozási gyakorlatot, ahol a megadott feltételek, standardok mentén és megfelelő szakmai ellenőrzés mellett a nem állami szereplők az állami iskolákkal hasonló feltételekkel tudnak iskolákat alapítani és fenntartani. Ehhez mindenképpen szükséges egyfajta „inspekciós” rendszer (ami nem tévesztendő össze a régi típusú tanfelügyelettel!), ahol el lehet dönteni, hogy az adott szolgáltatást hol (önkormányzati, állami, magán, vagy egyházi iskolában) tudja az állam olcsóbban és jobb színvonalon biztosítani. Ez helyzetbe hozhatja azokat az elkötelezett tanári csoportokat is, akik a hátránykezelés területén végeznek sziszifuszi munkát.
A kutatás során készült zárótanulmány itt tekinthető meg.

vissza  


hírek


Kreatív Partnerség a Ludwig Múzeumban

A Ludwig múzeumban Közös ügyeink – Együttműködésen alapuló művészeti projektek címmel egy kiállítás nyílt, ami március 18-ig látogatható ingyenesen. A kiállítás egy négyéves nemzetközi program (CAPP – Collaborative Arts Partnership Programme) eredményeit mutatja be a közönségnek, melynek célja, hogy megismertesse a művészekkel az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlatot, és támogasson olyan, különféle közösségek bevonásával megvalósuló projekteket, amelyek hatékony megoldást keresnek egy-egy aktuális társadalmi problémára.

A kiállításon látható a Művészek az osztályteremben projekt is, ahol neves művészek Németh Szilvia (T-Tudok, Kreatív Partnerség) irányításával három hónapig két budapesti iskolában dolgoztak együtt a gyerekkel és a pedagógusokkal. A kiállításon egyaránt láthatóak a projekt eredményei, maga a folyamat és a művészek reflexiói a mai magyar oktatásra. Ajánljuk minden szülőnek és pedagógusnak, akik kíváncsiak rá, mit hoznak ki a művészek a mai magyar iskolából és milyen is az iskola az ő szemüvegükön át.

média-jelenlét


Nem a tehetséggondozást kellene sulykolni

Lannert Judit az Új Egyenlőségben beszélt a magyar közoktatás gondjairól.


Tagadják a jövőt

F. Szabó Kata készített interjút Lannert Judittal a Vasárnapi Hírekben arról, hogy sokkolják a magyar társadalmat a jövő kihívásai, a döntéshozók viszont a régi rutinokhoz nyúlnak, pedig ahhoz, hogy az oktatás jó irányba változzon, először a felnőtteknek kell tanulni
 


Minden gyerek jó valamiben

Lannert Judittal Mázsár Tamás készített interjút a tehetséggondozásról annak apropóján, hogy nemrég a blogján Tehetséggondozás lufi címmel arról írt, hogy miközben milliárdokat költ el a kormány a tehetséggondozásra hivatkozva, az eredményeket alig vizsgálják. Ha mégis megtennék, akkor lesújtó számokat kapnának, hiszen a tehetséggondozásra fordított hatalmas pénzeknek nemzetközi felmérések szerint alig van hatásuk. Erről, a rossz pedagógusokról, a gyerekek túlterheltségéről és az egyházi iskolák elitizmusáról is szól az interjú.


  1035 Budapest, Vihar utca 18. telefon: (+36 1) 887 4851, info@t-tudok.hu