TÁRKI-TUDOK
  Keresés  
      

Társadalmi befogadás


Kábítószer-használat a szegregátumban élő általános iskolás gyerekek körében

A T-Tudok a Nemzeti Rehabilitásciós és Szociális Hivatal (ma már EMMI) KAB-KT-16-25683  projektjének keretében vizsgálta a a szegregátumban élő általános iskolás tanulók kábítószer használatát. 

Kutatásunk során a korábbi eredményekre alapozva azt kívántuk vizsgálni, hogy hogyan alakulnak a szegregátumokban élő gyerekek droghasználati szokásai, mi befolyásolja a drogról kialakult tudásukat, tehát, hogy mennyire fogadják el, vagy utasítják el a drogokat, használatukat, különösen tekintettel az új pszichoaktív szerekre. A szülők és az iskola komolyan befolyásolhatják ezen szokások kialakulásának a dinamikáját, de sokszor nincsenek információik, illetve eszközeik a folyamatok kézbentartására. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a felnőtt társadalom hogyan tudja megvédeni a fiatalokat, milyen eszközeik vannak a függőség megelőzésére.

A kutatás kérdései

Kutatásunkban elsősorban szegregátumok mellett működő iskolák tanulóit, tanárait és szüleit kérdeztük többféle módszerrel. A főbb kutatási kérdéseink a következők voltak:

·   Milyen információkkal rendelkeznek a káros szerekről és hatásukról az általános iskola felső tagozatos tanulói és szüleik, tanáraik?

·   Mi jellemzi ennek a korosztálynak a káros szerek (cigaretta, alkohol, drog) fogyasztását?

·   Mik a fiatalok káros szenvedélyeivel összefüggő kockázati és védőfaktorok?

·   Hogyan működik a védőháló?

A drogfogyasztás mintázata követ-e valamilyen specifikus területi mintázatot?

 




Koragyermekkori fejlesztéshez való hozzájutás esélyei a hátrányos helyzetű térségekben

AZ MTA TK Gyerekesély műhelytanulmányok 2015-ös számában Lannert Judit a koragyermekkori fejlesztéshez való hozzájutás esélyeiről írt a hátrányos helyzetű térségekben.

Az egészségügyi adatok (születési súly, sérültség aránya, fejlesztés aránya) azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben az elmúlt években a koragyermekkori intervenció terén nemhogy javulás, de inkább romlás tapasztalható. Ezekben a térségekben 2013-ban az átlagos születési súly a magyar hetvenes évekbeli átlagot sem közelíti meg. A sérülteknek pusztán 40-60 százalékát fejlesztik. A fejlesztésbe kerülés ideje sem csökkent a fiatalabb korosztály esetén szignifikáns mértékben.

A korai fejlesztés iránti kereslet gyakran nem a valós igényeken alapul, hanem azon az igényen, amit a szűrést végző szakemberek „létrehoznak, vagy elismernek”, akik viszont valószínűleg igazodnak a meglévő kapacitásokhoz. Az ellátórendszer bár mennyiségben próbálja követni a keresletet, de csak követi, preventív jellege nincsen.




Diszkrimináció a közigazgatásban

„A közigazgatás kirekesztő mechanizmusai - közigazgatás, jogalkotás és védett tulajdonságú csoportok” TÁMOP–5.5.5 projekt társadalomtudományi kutatásai, 5-6 tanulmányok

 2012-2013-ban az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából országos kutatást végeztünk hat – előzetes kritériumok mentén - kiválasztott településen, amelynek egyik célkitűzése a települési önkormányzatok kapcsolatrendszerének, szolgáltatásnyújtásának, illetve működési mechanizmusainak a vizsgálata volt annak érdekében, hogy feltárja a működés/működtetés lehetséges kirekesztő mechanizmusait. Feltérképezze, ezeknek a mechanizmusok a gyakorlatát, különös tekintettel a védett tulajdonságú csoportokat érintő döntésekre, illetve a kutatási eredmények által rámutasson a helyi együttműködési és döntéshozatali rendszer csomópontjaira. A kutatás másik komponense megpróbálta összegyűjteni a felnőtt lakosság négy védett tulajdonságú csoportjának a körében a közigazgatás különböző szintjeivel kapcsolatos személyes diszkriminációs tapasztalatokat és véleményeket. Nők, romák, fogyatékos emberek, idősek (65 éven felüliek) - helyzetének átfogó feltárásán keresztül kívánta megismerni az egyenlő bánásmód érvényesülésének lehetőségeit és korlátait a közszolgáltatások elérése során.




Regionális helyzetértékelés a kora gyermekkori intézményrendszer hálózatos fejlesztésének megalapozásához

Az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. TÁMOP 3.1.1. programiroda által a 21. századi közoktatás ? fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002) kiemelt projekt támogatási szerződése alapján a 4. számú ?A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását segítő szolgáltatások? pillér Korai intervenciós hálózati program kidolgozása alprojekt keretében a Tárki-Tudok az Aita Bt-vel közös konzorciumban Kereki Judit vezetésével a korai intervenció rendszerét illetően regionális kutatást folytatott. 




A tanoda-típusú intézmények mőködésének, tevékenységének elemzése

A Roma Oktatási Alap megbízásából és együttműködésével végzett, kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt felhasználó kutatás 2008-ban zajlott, elsődleges célja a magyarországi tanodák teljes körű kérdőíves lekérdezése volt.




A korai intervenciós intézményrendszer hazai mőködése

A korai intervenciós intézményrendszer hazai mőködésének feltérképezésére a Tárki-Tudok Zrt. kutatást végzett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztályának megrendelésére, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Korai Intervenciós Központok fejlesztése c. programja keretében a 2008. júniustól decemberig tartó időszakban.




hírek


Kreatív Partnerség a Ludwig Múzeumban

A Ludwig múzeumban Közös ügyeink – Együttműködésen alapuló művészeti projektek címmel egy kiállítás nyílt, ami március 18-ig látogatható ingyenesen. A kiállítás egy négyéves nemzetközi program (CAPP – Collaborative Arts Partnership Programme) eredményeit mutatja be a közönségnek, melynek célja, hogy megismertesse a művészekkel az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlatot, és támogasson olyan, különféle közösségek bevonásával megvalósuló projekteket, amelyek hatékony megoldást keresnek egy-egy aktuális társadalmi problémára.

A kiállításon látható a Művészek az osztályteremben projekt is, ahol neves művészek Németh Szilvia (T-Tudok, Kreatív Partnerség) irányításával három hónapig két budapesti iskolában dolgoztak együtt a gyerekkel és a pedagógusokkal. A kiállításon egyaránt láthatóak a projekt eredményei, maga a folyamat és a művészek reflexiói a mai magyar oktatásra. Ajánljuk minden szülőnek és pedagógusnak, akik kíváncsiak rá, mit hoznak ki a művészek a mai magyar iskolából és milyen is az iskola az ő szemüvegükön át.

média-jelenlét


Nem a tehetséggondozást kellene sulykolni

Lannert Judit az Új Egyenlőségben beszélt a magyar közoktatás gondjairól.


Tagadják a jövőt

F. Szabó Kata készített interjút Lannert Judittal a Vasárnapi Hírekben arról, hogy sokkolják a magyar társadalmat a jövő kihívásai, a döntéshozók viszont a régi rutinokhoz nyúlnak, pedig ahhoz, hogy az oktatás jó irányba változzon, először a felnőtteknek kell tanulni
 


Minden gyerek jó valamiben

Lannert Judittal Mázsár Tamás készített interjút a tehetséggondozásról annak apropóján, hogy nemrég a blogján Tehetséggondozás lufi címmel arról írt, hogy miközben milliárdokat költ el a kormány a tehetséggondozásra hivatkozva, az eredményeket alig vizsgálják. Ha mégis megtennék, akkor lesújtó számokat kapnának, hiszen a tehetséggondozásra fordított hatalmas pénzeknek nemzetközi felmérések szerint alig van hatásuk. Erről, a rossz pedagógusokról, a gyerekek túlterheltségéről és az egyházi iskolák elitizmusáról is szól az interjú.


  1035 Budapest, Vihar utca 18. telefon: (+36 1) 887 4851, info@t-tudok.hu