TÁRKI-TUDOK
  Keresés  
      

Társadalmi befogadás


A korai intervenciós intézményrendszer hazai mőködése

A korai intervenciós intézményrendszer hazai működésének feltérképezésére a Tárki-Tudok Zrt. kutatást végzett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztályának megrendelésére, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Korai Intervenciós Központok fejlesztése c. programja keretében a 2008. júniustól decemberig tartó időszakban.
A kutatás célja a kora-gyermekkori intervenció teljes rendszerének átfogó feltárása volt, az ellátás valamennyi szereplőjének elérésével, így a védőnőkön, háziorvosokon át, a kórházak koraszülött intenzív osztályai, a diagnosztika f? színtereként szolgáló szakértői bizottságok vezetői és a fejlesztésben részt vevő intézmények szakemberei is bekerültek a felmérésbe. Emellett az érintett szülők bevonása is fontos célként jelent meg a kutatásban, ?k a fejlesztő intézményeken, kórházakon keresztül anonim módon váltak elérhetővé. A minél teljesebb kép érdekében egyaránt alkalmaztunk kvalitatív és kvantitatív eszközöket. Interjúk készültek, postai és online kérdőíveket küldtünk ki, fókuszcsoportos beszélgetéseket szerveztünk és a kapcsolódó dokumentumok elemzése is a feltárás szerves részét képezte.

A korai intervenció a sérült vagy koraszülött csecsemők illetve kisgyermekek 0-5/7 éves korig terjedő ellátását jelenti, a probléma felismerésétől és jelzésétől, a diagnosztizáláson át a terápiás foglalkozásokig. A fejlesztésre szorulók száma csupán becsülhető, mivel a rászorultság kritériuma értelmezhető szűkebben vagy tágabban is, ráadásul nem minden rászoruló kerül be az ellátásba, továbbá összesített adatok sem állnak rendelkezésre. A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy az érintett populáció nagyságára becslés készült. Az elérhető statisztikák illetve a kutatás során a szülői és védőnői adatok alapján kb. 10 ezerre becsülhető az összes korai fejlesztésre szoruló gyermek száma az országban. A korai fejlesztést és rehabilitációt végző intézmények kétharmadának adatai alapján ebből kb. 6000 gyermek kerül ellátásba, így nagyságrendileg a rászoruló gyermekek harminc százaléka ellátatlan. A kutatás másik fontos eredménye az ellátó rendszer területi egyenlőtlenségének számszerősített feltárása. Budapest és vidék között hatalmas a különbség: miközben az érintett korosztály mintegy 15 százaléka él a fővárosban, mégis a sérült gyermekek több mint fele Budapesten kap ellátást. Ugyanakkor a kutatás azt is feltárta, hogy fejlődés is tapasztalható ezen a területen az utóbbi években és felmutathatóak fővárosi és vidéki jó gyakorlatok is.

A kutatás egyik fő eredménye tehát maga a feltárás, a korai ellátást nyújtó intézmények fellistázása. Ezen felül sor került a vizsgálat során a működés főbb problémáinak elemzésére és az intézményrendszer korszerűsítésére is javaslatokat tettünk. A kutatás során elkészült egy 400 oldalas zárótanulmány egy 50 oldalas vezetői összefoglalóval, több adatbázis és 12 háttértanulmány.

A tanulmány összefoglalója itt olvasható. (A zárótanulmány elérhető az FSZK honlapján, valamint a többi produktum is betekintésre elkérhető ugyanitt.)

vissza  


hírek


Kreatív Partnerség a Ludwig Múzeumban

A Ludwig múzeumban Közös ügyeink – Együttműködésen alapuló művészeti projektek címmel egy kiállítás nyílt, ami március 18-ig látogatható ingyenesen. A kiállítás egy négyéves nemzetközi program (CAPP – Collaborative Arts Partnership Programme) eredményeit mutatja be a közönségnek, melynek célja, hogy megismertesse a művészekkel az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlatot, és támogasson olyan, különféle közösségek bevonásával megvalósuló projekteket, amelyek hatékony megoldást keresnek egy-egy aktuális társadalmi problémára.

A kiállításon látható a Művészek az osztályteremben projekt is, ahol neves művészek Németh Szilvia (T-Tudok, Kreatív Partnerség) irányításával három hónapig két budapesti iskolában dolgoztak együtt a gyerekkel és a pedagógusokkal. A kiállításon egyaránt láthatóak a projekt eredményei, maga a folyamat és a művészek reflexiói a mai magyar oktatásra. Ajánljuk minden szülőnek és pedagógusnak, akik kíváncsiak rá, mit hoznak ki a művészek a mai magyar iskolából és milyen is az iskola az ő szemüvegükön át.

média-jelenlét


Nem a tehetséggondozást kellene sulykolni

Lannert Judit az Új Egyenlőségben beszélt a magyar közoktatás gondjairól.


Tagadják a jövőt

F. Szabó Kata készített interjút Lannert Judittal a Vasárnapi Hírekben arról, hogy sokkolják a magyar társadalmat a jövő kihívásai, a döntéshozók viszont a régi rutinokhoz nyúlnak, pedig ahhoz, hogy az oktatás jó irányba változzon, először a felnőtteknek kell tanulni
 


Minden gyerek jó valamiben

Lannert Judittal Mázsár Tamás készített interjút a tehetséggondozásról annak apropóján, hogy nemrég a blogján Tehetséggondozás lufi címmel arról írt, hogy miközben milliárdokat költ el a kormány a tehetséggondozásra hivatkozva, az eredményeket alig vizsgálják. Ha mégis megtennék, akkor lesújtó számokat kapnának, hiszen a tehetséggondozásra fordított hatalmas pénzeknek nemzetközi felmérések szerint alig van hatásuk. Erről, a rossz pedagógusokról, a gyerekek túlterheltségéről és az egyházi iskolák elitizmusáról is szól az interjú.


  1035 Budapest, Vihar utca 18. telefon: (+36 1) 887 4851, info@t-tudok.hu