TÁRKI-TUDOK
  Keresés  
      

Társadalmi befogadás


Koragyermekkori fejlesztéshez való hozzájutás esélyei a hátrányos helyzetű térségekben

Az iskolázottabbak kétszeresen is előnyt élveznek. Egyrészt mert általában jobban ellátott területeken élnek, másrészt pedig, amennyiben nem, akkor is ők azok, akik kevésbé szorulnak rá a rendszer szűrő-legitimáló funkciójára. Nem véletlen, hogy az iskolázottabb szülőkre jellemző az is, hogy akkor is fejlesztik gyermekeiket, ha azok nem sérültek. Ugyanakkor éppen a leghátrányosabb helyzetű családokban fordul elő, hogy a detektált sérültség ellenére sem fejlesztik a gyermeket.

A fejlesztéshez való hozzájutás esélye a romák körében a legkevésbé méltányos, az iskolázottság, családméretés depriváció változóival kontrollálva is megmarad a roma kisebbségi lét esélycsökkentő hatása, ami a koragyermekkori ellátórendszerben meglévő erőteljes diszkriminációra utal. Nem pusztán elzártan és távolabb élnek az ellátórendszertől, de a romák által lakott térségekben a legleterheltebb a védőnő és itt jut a legkevesebb személyes látogatás is a családokra.

A hátrányos helyzetű kistérségek nagyon eltérő mintázatot mutatnak, ami azt mutatja, hogy nem egyformák, így a térségi megoldásokat sem lehet egy kaptafára végezni. Mind a lakosság összetételét, mind a szülői nevelési habitust, az egészségügyi illetve a koragyermekkori ellátó intézményekkel való ellátottságot, vagy a gyermekkori sérültségek jellegét tekintve is nagyon színes a kép. Nem lehet egy dimenzióra felfűzni őket, így aki hatékonyan akar beavatkozni, annak a helyi sajátosságokkal is tisztában kell lennie. Ez arra is figyelmeztet, hogy az országos méretű, egész pályás programok nem biztos, hogy pontosan meg tudják célozni a leghátrányosabb helyzetű térségek valós igényeit.

vissza  


hírek


Kreatív Partnerség a Ludwig Múzeumban

A Ludwig múzeumban Közös ügyeink – Együttműködésen alapuló művészeti projektek címmel egy kiállítás nyílt, ami március 18-ig látogatható ingyenesen. A kiállítás egy négyéves nemzetközi program (CAPP – Collaborative Arts Partnership Programme) eredményeit mutatja be a közönségnek, melynek célja, hogy megismertesse a művészekkel az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlatot, és támogasson olyan, különféle közösségek bevonásával megvalósuló projekteket, amelyek hatékony megoldást keresnek egy-egy aktuális társadalmi problémára.

A kiállításon látható a Művészek az osztályteremben projekt is, ahol neves művészek Németh Szilvia (T-Tudok, Kreatív Partnerség) irányításával három hónapig két budapesti iskolában dolgoztak együtt a gyerekkel és a pedagógusokkal. A kiállításon egyaránt láthatóak a projekt eredményei, maga a folyamat és a művészek reflexiói a mai magyar oktatásra. Ajánljuk minden szülőnek és pedagógusnak, akik kíváncsiak rá, mit hoznak ki a művészek a mai magyar iskolából és milyen is az iskola az ő szemüvegükön át.

média-jelenlét


Nem a tehetséggondozást kellene sulykolni

Lannert Judit az Új Egyenlőségben beszélt a magyar közoktatás gondjairól.


Tagadják a jövőt

F. Szabó Kata készített interjút Lannert Judittal a Vasárnapi Hírekben arról, hogy sokkolják a magyar társadalmat a jövő kihívásai, a döntéshozók viszont a régi rutinokhoz nyúlnak, pedig ahhoz, hogy az oktatás jó irányba változzon, először a felnőtteknek kell tanulni
 


Minden gyerek jó valamiben

Lannert Judittal Mázsár Tamás készített interjút a tehetséggondozásról annak apropóján, hogy nemrég a blogján Tehetséggondozás lufi címmel arról írt, hogy miközben milliárdokat költ el a kormány a tehetséggondozásra hivatkozva, az eredményeket alig vizsgálják. Ha mégis megtennék, akkor lesújtó számokat kapnának, hiszen a tehetséggondozásra fordított hatalmas pénzeknek nemzetközi felmérések szerint alig van hatásuk. Erről, a rossz pedagógusokról, a gyerekek túlterheltségéről és az egyházi iskolák elitizmusáról is szól az interjú.


  1035 Budapest, Vihar utca 18. telefon: (+36 1) 887 4851, info@t-tudok.hu