TÁRKI-TUDOK
  Keresés  
      

Társadalmi befogadás


Regionális helyzetértékelés a kora gyermekkori intézményrendszer hálózatos fejlesztésének megalapozásához

A 197 megkeresett intézmény egyharmada, 68 intézmény válaszolt megkeresésünkre, adataik alapján három adatbázist képeztünk:
? intézményi szintű aggregált adatokat
? 764 gyermekről individuális adatokat
? 487 szakemberről individuális adatokat.

Az intézményekből kikerülő gyerekek egyedi adatai alapján ?fejlődéstörténetüket? tudtuk nyomon követni, az állapotváltozásukra ható tényezőket kíséreltük meg egy modell keretében vizsgálni. Empirikus adatokra támaszkodó becsléseink alapján statisztikai eszközökkel is sikerült megfigyelnünk, hogy a gyermek állapotjavulásával a gyermek bekerülési állapota, az intézménybe kerülés kori életkora, a kezdőterápia heti óraszáma, illetve a terápiás folyamatban való szülői részvétel korrelál a legjobban.

Ha a gyermek bekerülési állapota közepesen súlyos, akkor az adatok alapján kisebb az esélye annak, hogy az állapota javuljon, mint enyhe állapotú társainak. Ha a gyermek bekerülési állapota súlyos vagy halmozottan sérült, ez a hatás még nagyobb, sokkal kisebb esélye van az állapotjavulásra, mint enyhe állapotú társainak. Ha egy gyermek egy évvel később kerül ellátásba, mint társai, akkor csökken az esélye az állapotjavulásra. Minél nagyobb a kezdő terápiás folyamatban a heti óraszám, annál valószínűbb, hogy a gyermek állapota javul. Annak a gyermeknek, akinek a szülei mindkét (kezdő és utolsó) terápiás folyamatában is részt vettek a foglalkozásokon, jelentősen nagyobb lesz az esélye az állapotjavulásra, mint akinél legfeljebb egy terápiás folyamatban vettek részt a szülők.

Az a tény, hogy a gyermeket utaztatni kell az ellátás helyszínére, növeli az állapotjavulás esélyeit. Ez az eredmény feltehetően a család szocio-ökonómiai hátterével is korrelál, illetve azoknak a szakembereknek a vélekedését erősíti, akik szerint az otthonról való kimozdulás, a szociális interakciók megnövekedése, a problémák hasonló helyzetben lévő sorstársakkal való megosztása a szülő mentális állapotát előnyösen befolyásolja, amely a gyermek fejlődésmenetére is kedvezően hat. Ám olyan intézményes tényezők is érvényesülhetnek benne, mint az intézményben használható szélesebb eszközválaszték és a többféle képzettségű szakember színesebb terápiás készlete.

A Tárki-Tudok által készített háttértanulmányt itt olvashatják. 

vissza  


hírek


Kreatív Partnerség a Ludwig Múzeumban

A Ludwig múzeumban Közös ügyeink – Együttműködésen alapuló művészeti projektek címmel egy kiállítás nyílt, ami március 18-ig látogatható ingyenesen. A kiállítás egy négyéves nemzetközi program (CAPP – Collaborative Arts Partnership Programme) eredményeit mutatja be a közönségnek, melynek célja, hogy megismertesse a művészekkel az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlatot, és támogasson olyan, különféle közösségek bevonásával megvalósuló projekteket, amelyek hatékony megoldást keresnek egy-egy aktuális társadalmi problémára.

A kiállításon látható a Művészek az osztályteremben projekt is, ahol neves művészek Németh Szilvia (T-Tudok, Kreatív Partnerség) irányításával három hónapig két budapesti iskolában dolgoztak együtt a gyerekkel és a pedagógusokkal. A kiállításon egyaránt láthatóak a projekt eredményei, maga a folyamat és a művészek reflexiói a mai magyar oktatásra. Ajánljuk minden szülőnek és pedagógusnak, akik kíváncsiak rá, mit hoznak ki a művészek a mai magyar iskolából és milyen is az iskola az ő szemüvegükön át.

média-jelenlét


Nem a tehetséggondozást kellene sulykolni

Lannert Judit az Új Egyenlőségben beszélt a magyar közoktatás gondjairól.


Tagadják a jövőt

F. Szabó Kata készített interjút Lannert Judittal a Vasárnapi Hírekben arról, hogy sokkolják a magyar társadalmat a jövő kihívásai, a döntéshozók viszont a régi rutinokhoz nyúlnak, pedig ahhoz, hogy az oktatás jó irányba változzon, először a felnőtteknek kell tanulni
 


Minden gyerek jó valamiben

Lannert Judittal Mázsár Tamás készített interjút a tehetséggondozásról annak apropóján, hogy nemrég a blogján Tehetséggondozás lufi címmel arról írt, hogy miközben milliárdokat költ el a kormány a tehetséggondozásra hivatkozva, az eredményeket alig vizsgálják. Ha mégis megtennék, akkor lesújtó számokat kapnának, hiszen a tehetséggondozásra fordított hatalmas pénzeknek nemzetközi felmérések szerint alig van hatásuk. Erről, a rossz pedagógusokról, a gyerekek túlterheltségéről és az egyházi iskolák elitizmusáról is szól az interjú.


  1035 Budapest, Vihar utca 18. telefon: (+36 1) 887 4851, info@t-tudok.hu