PISA, PIAAC és OKM másodelemzések

Hazai jelentés az OECD felnőttek képesség- és kompetenciamérése programjában (PIAAC) elért magyar eredményekről (2021)

Magyarország első alkalommal vett részt az Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC). A PIAAC az OECD szakmai vezetésével, koordinálásával megvalósuló nagymintás nemzetközi összehasonlító felmérés, melyben a résztvevők országok 16 és 65 év közötti felnőtt lakosságának a mindennapi életben és a munkavégzés során használt alap-kompetenciáit méri. Így a felmérés vizsgálja a felnőttek szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét, utóbbit számítógépes környezetben. A mérés 2008-ban indult, Magyarország a felmérés harmadik hullámához csatlakozott 2016-ban. A felmérés hazai megvalósítása a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) vezetésével a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével konzorciumi keretek között – a GINOP-6.2.1-VEKOP-15-2015-00001 projekt égisze alatt – zajlott, az ITM szakmai-szakpolitikai támogatásával.

A PIAAC három hullámában összesen 38 ország vett részt (köztük az Egyesült Államok kétszer is), ez alatt 245 ezer ember képességeit és kompetenciáit mérték fel világszerte. Az OECD 2019-ben közé tette a legfrissebb nemzetközi eredményeket, benne a magyar eredmények rövid jellemzését is. Az eredmények mélyebb megértése és hazai kontextusba helyezése céljából az NSZFH felkérésére a T-Tudok elkészítette a hazai eredményeket részletesebben bemutató hazai jelentését. Az átfogó haza jelentés mellett két probléma-specifikus elemzés is készült, melyek kimondottan a magyar felnőttek eredményeit elemezték mélyebben. Az egyik az oktatás oldaláról közelít, melyet Varga Júlia, a Közgazdaságtudomány Intézet tudományos tanácsadója készített. Míg a másik, a Budapest Intézet munkatársai által végzett elemzés pedig munkaerőpiaci szemszögből vizsgálja a hazai eredményeket.

A PIAAC felmérés főbb eredményei

A magyar felnőtt lakosság a szövegértés és problémamegoldás terén az OECD-átlag körül, a számolási készség terén az OECD-átlag felett teljesített. A felsőfokú végzettségűek teljesítménye Magyarországon kiemelkedő, a diplomások teljesítménye magasabb, mint az OECD-országokban a hasonló végzettségűek átlagteljesítménye. Magyarországon megéri tanulni: a magasabb szintű készségeknek, különösen a jó problémamegoldó készségnek nagy a megtérülése a munkaerőpiacon. A jó problémamegoldási készséget ugyanakkor a jó szövegértési és számolási készség alapozza meg. És fordítva, a gyenge szövegértés megakadályozza, hogy valaki valóban elsajátítsa az alapvető számítógépes ismereteket, és ha el is sajátítja, az információk kezelésében és megértésében is komoly nehézségei adódnak.

A jobb szövegértési és számolási készség növeli az aktivitás és foglalkoztatás esélyét, a nőknél a keresetet is. A nyelvtudás is jelentős kereseti előnnyel jár, de a magyar fiatalok és felnőttek idegennyelvtudásának szintje nemzetközi összehasonlításban alacsony. A jobb készségek nem csak a munkaerőpiaci eredményességre hatnak pozitívan, hanem az élet más területein is. Akik jobban teljesítettek a felmérésen, azok politikailag aktívabbak, és jobbnak értékelik az egészségi állapotukat.

Azonban Magyarországon OECD-viszonylatban is igen magasak az eltérések a teljesítményekben. Egyfelől mindhárom képességterületen a magasabb végzettségűek jobb teljesítményt nyújtottak, de a különbség a végzettségi kategóriák között és a képességterületek szerint nem egyforma. A szakmunkás és az általános iskolai végzettségűek teljesítménye között például alig van különbség. Másfelől, akárcsak a PISA vizsgálatok során, itt is azt tapasztaljuk, hogy a családi háttér teljesítményekre gyakorolt hatása nagyon erős. Minél inkább iskolázottak valakinek a szülei, ő maga is annál jobban teljesít.

Ha dinamikusan, nézzük a felnőttek eredményeit, akkor azt látjuk, hogy a magyar fiatalok teljesítménye nem jobb az idősebbekénél a számolás terén, ez a jövőt tekintve nem sok jót ígér. Míg általánosnak mondható jelenség, hogy a készségek szintje a korral csökken, nálunk ez a folyamat kevésbé egyértelmű. A felnőttképzésben való részvétel pedig alacsony, a magyarok felnőttoktatásban való részvétele az uniós átlagnak majdnem a fele.

A munkahelyeken kevésbé használjuk a készségeinket. Magyarországon érdekes módon az OECD-átlag felett vagyunk a számolási készség mindennapi használatában, és az átlag alatt ugyanezen készség munkahelyen történő használatának intenzitásában. Feltűnő, hogy a közép-kelet-európai régióban Magyarországon a legkisebb arányú a munkahelyi tanulás gyakorlata, pedig a munkaerő, különösebben a képzettebb, szívesen tanulna újat a munkahelyén, a magyar munkahelyek többsége mégsem igényli a különféle készségek intenzív használatát, és nem is kínál fel lehetőséget a tanulásra.

A hazai felmérés különlegessége volt, hogy a felnőtt lakosságot reprezentáló minta mellett egy kiegészítő alminta felvételére is sor került, melyben a regisztrált álláskeresők vettek részt. Munkaerőpiaci szempontból fontos tanulság körvonalazódott az adatokból, miszerint azok, akik regisztrált álláskeresők voltak, jelentősen alacsonyabb készségszinttel rendelkeznek, mint a teljes minta tagjai.

Javaslatok:

A magyar fiataloknak az idősebbekénél alig jobb készségei aggodalomra adnak okot. A foglalkoztatottság esélyeit nagyban növeli a problémamegoldó készség, ami szorosan összefügg a szövegértési készséggel. A kezdeti hátrányokat később nehéz behozni, erre utal az a tény, hogy az idősebbek és kevésbé iskolázottak nagyon nehezen vonhatók be a felnőttképzésbe. Ez azt mutatja, hogy az alapkészségeket a fiatalkorban kell megalapozni.

Az a tény pedig, hogy a számolási készségben már a fiataloknál is elmaradás látszik, felhívja a figyelmet arra, hogy a köznevelés és a szakképzés terén erősíteni kell a kompetenciafejlesztést.

De a felsőoktatás terén is látszanak gondok, hiszen a felsőfokú végzettségűek esetében a fiatalok készségei nem magasabbak, mint a középkorú diplomásoké. A szakképzésben elindult reformok, amelyek nagyobb rugalmasságot engedélyeznek a pedagógus-foglalkoztatásban és a tananyagban is, valamint a projektmódszerre való alapozás és a tantárgyaktól való elmozdulás biztatónak tűnnek. Hasonló, a kreativitást, problémamegoldó készséget fejlesztő változtatásokra lenne szükség a köznevelésben és a felsőoktatásban is.

A számítógépes ismeretek és az idegennyelv-ismeret különösen megtérül a magyar munkaerőpiacon, a felnőttképzésben is bővülnie kellene az ezen ismereteket a szövegértés és problémamegoldó készség fejlesztésével együtt nyújtó képzéskínálatnak.

A foglalkoztatottság esélyét nagyban csökkenti a nem megfelelő egészségi állapot, vagy ha kisgyermek van a családban. A foglalkoztatottság javulása tehát nem képzelhető el a szociális, egészségügyi és oktatási tárca közötti koordináció nélkül.

A magyarországi munkahelyeket készségintenzív és képzésbarát helyekké kellene alakítani.

Bővebb információkért lásd az NSZFH honlapját: https://piaac.nive.hu/

vissza  


  1035 Budapest, Vihar utca 18. telefon: (+36 1) 887 4851, info@t-tudok.hu