Oktatáskutatás és fejlesztés

Újbuda Közoktatási koncepciójának felülvizsgálata (2021)

A T-Tudok Újbuda Önkormányzata megbízásából a 2015. évi Köznevelési Koncepció felülvizsgálatát és az óvodai feladatellátásának 2020 és 2030 közötti méretezésére vonatkozó javaslatok elkészítését vállalta. A megbízás keretében demográfiai előrejelzés készült, az elérhető adatbázisok másodelemzése is megtörtént, valamint kérdőíves felmérést is végeztünk az óvodavezetők, óvodapedagógusok és szülők körében.




Az én könyvtáram program értékelése (2018)

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a 19 megyei könyvtár, az OSZK Könyvtári Intézete, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, valamint a könyvtárszakmai szervezetek bevonásával valósította meg a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek" című program keretében az „Én könyvtáram” című projektet. A program fejlesztési irányai között megjelenik az olvasáskultúra-fejlesztés támogatása, a digitális írástudás közvetítése, a könyvtárhasználat és információkeresés fejlesztése, valamint a szövegértés támogatása, fejlesztése, különös tekintettel a digitális szövegértésre és az egyéni és közösségi tanulásra. Szakmai műhelyek segítségével új módszertan- és mintaprogram-csomagok kidolgozására került sor, a legjobb gyakorlatok integrálásával pedig 90 mintaprogram kialakítása valósult meg. A program megvalósítása szakmai monitortevékenységgel karöltve zajlott. A monitoring feladata a mintaprogram fejlesztés szakmai nyomon követése, a programok kipróbálásának helyszíni értékelése, szakmai visszacsatolás a fejlesztési folyamat résztvevőinek (mentorok, fejlesztők, kipróbáló könyvtárosok, a projekt munkatársai), illetve a kipróbált programokkal kapcsolatos résztvevői visszajelzések összegyűjtése, elemzése volt.




Szülői nevelési stílusok és tanulói viselkedésmintázatok a neten (2020)

A Digitális Jólét Nonprofit Kft. megbízásából készült kutatás a kiskorúak online kockázati kitettségét vizsgálta. A kockázati kitettség mérését illetően a jelenlegi legátfogóbb nemzetközi kutatássorozathoz, az EU Kids Online tapasztalataira épülő Global Kids Online (GKO) kutatásokhoz kapcsolódik ez a pilot kutatás. A kutatás fő témája az online zaklatás volt, ezen belül nagyobb hangsúlyt fektetve az eddig kevésbé kutatott olyan területekre, mint a szexting (szexuális jellegű képek küldése, megosztása a neten).

A nagymintás kérdezés online történt a szakkképzésben tanuló fiatalok és szüleik körében. Az online adatfelvétel 2020 őszén zajlott, 5432 szakképzésben tanulótól és 1432 szülőtől kaptunk értékelhető válaszokat. A szülői és tanulói két külön minta, ami családonként nem összekapcsolható, de a fő eloszlásokat tekintve nagyon hasonló (megye, nem, településtípus), ezért összehasonlítható. 2020 tavaszán és nyarán pedig három megyében zajlott le a 18 fókuszcsoportos beszélgetés, ahol összesen 50 szülőt és 50 tanulót értünk el. Készült még ezeken felül tíz családi interjú, ahol a kérdőíveket mélységében és személyesen kérdeztük le külön-külön a tanulóval és a szülővel (itt benn tartottuk a legérzékenyebb kérdésblokkot, amit a tanuló maga töltött ki).




Internetbiztonság, digitális gyermekvédelem (2020)

A kutatás a Digitális Jólét Nonprofit Kft. megbízásából készült el, kapcsolódva Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájához (DGYS). Jelen kutatás célja egyrészt az volt, hogy a Digitális Gyermekvédelmi Index egyik eleméhez, a kiskorúak online kockázati kitettségét illetően módszertani és tartalmi munícióval szolgáljon. A kockázati kitettség mérését illetően a jelenlegi legátfogóbb nemzetközi kutatássorozathoz, az EU Kids Online tapasztalataira épülő Global Kids Online (GKO) kutatásokhoz kapcsolódik ez a pilot kutatás. A kutatás fő témája az online zaklatás volt, ezen belül nagyobb hangsúlyt fektetve az eddig kevésbé kutatott olyan területekre, mint a szexting (szexuális jellegű képek küldése, megosztása a neten).

Fontos célja volt a kutatásnak, hogy a nemzetközi kutatási designokat valamelyest az ország sajátosságaira szabja (akár a mérőeszközök adaptálása, akár az eredmények értelmezése esetében). Akár az EU Kids Online, úgy ez a hazai kutatás is a vegyes módszertan mellett tette le a voksát, vagyis egyaránt alkalmaztunk kvalitatív és kvantitatív módszereket, amit egyaránt indokolt a téma érzékenysége és a célcsoport jellege (gyerekek). A meglévő erőforrások és időkorlátok miatt két korcsoportot választottunk ki, a 7-8. évfolyamos és a 10-11. évfolyamos tanulókat. A nagymintás kérdezést online bonyolítottuk e két korcsoport körében, a szülőket is bevonva, a magyar kérdőíveket eszerint alakítottuk ki a nemzetközi standardok alapján. Az online adatfelvétel 2020 őszén zajlott, 5432 szakképzésben tanulótól és 1432 szülőtől kaptunk értékelhető válaszokat. A szülői és tanulói két külön minta, ami családonként nem összekapcsolható, de a fő eloszlásokat tekintve nagyon hasonló (megye, nem, településtípus), ezért összehasonlítható. 2020 tavaszán és nyarán pedig három megyében zajlott le a 18 fókuszcsoportos beszélgetés, ahol összesen 50 szülőt és 50 tanulót értünk el. Készült még ezeken felül tíz családi interjú, ahol a kérdőíveket mélységében és személyesen kérdeztük le külön-külön a tanulóval és a szülővel (itt benn tartottuk a legérzékenyebb kérdésblokkot, amit a tanuló maga töltött ki).

A vizsgálat újszerűnek mondható négy okból is:

  • az online zaklatás több, gyakran érzékeny (pl. szexting) formájára is rákérdezett
  • szülőket is megkérdezett a témában
  • a kvalitatív vizsgálat a fiatalokat ért online zaklatás jelenségét mélységében próbálta meg feltárni
  • a kvalitatív vizsgálat során a leghátrányosabb helyzetű, roma tanulókat is sikerült elérni.

A kutatás korlátai

  • nagymintás kutatás csak a szakképzésben tanulók és szüleik körében zajlott (itt országosan reprezentatív arányokról is beszélhetünk), az általános iskolai és gimnáziumban tanulókat kevésbé tudtuk elérni. Ennek oka, hogy míg a szakképzésért felelős ITM aktívan segítette a kutatást, addig ugyanezt nem sikerült elérni a köznevelési szektort képviselő EMMI esetén.
  • a téma érzékenységének és az online adatfelvételnek betudhatóan magas arányban voltak azok, akik némely kérdésnél kitértek a válaszadás elől, ugyanakkor erről a csoportról is sikerült többváltozós elemzéssel többet megtudni.




Globális nevelés – a magyar (válaszadó) pedagógusok szemével (2018)

A kutatásra az Anthropolis Egyesület megbízásából, az Európai Bizottság társfinanszírozásában megvalósuló Komplex témák – sokrétű tantárgyak (Global Issues – Global Subjects) elnevezésű nemzetközi projekt keretein belül került sor.  A vizsgálat célja a globális nevelés jelenlegi helyzetének megismerése/feltárása volt a hazai köznevelési gyakorlatban. A szemlélet ismertségének felmérése, az osztályteremben és azon kívül használt módszerek, felhasznált segédanyagok feltérképezése, illetve az esetleges szakmai támogatási igények számbavétele. A kutatás eredményeinek segítségével - a nemzetközi projekt során - a tanári igényeknek megfelelő globális nevelés szemléletű tanagyagok készülnek, amelyek használatára rövid- és hosszú távú képzések szerveződnek majd.

A zárótanulmány itt olvasható.




Nagymintás kutatás a médiaoktatás iskolai indikátorairól és a tanári attitűdökről (2018)

A Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája keretében a Digitális Jólét Nonprofit Kft megbízásából végzett nagymintás kutatás azt vizsgálta, hogy a mai magyar iskolákban a pedagógusok mit értenek médiaműveltség alatt, hogyan értelmezik a 21. századi tanári szerepet és milyen kockázatokat látnak az újmédia használatában. A nagymintás vizsgálatot megelőzte egy pilotkutatás 2018. július és szeptember között. A pilot szakasz célja az volt, hogy offline és online kismintán (75-75 fő) kipróbáljuk a kérdőívet és mind a kérdezés formájára, mind a kutatás tartalmára nézve előzetes információt nyerjünk. A kutatási koncepció alapján három fő területet vizsgáltunk:

  • médiaoktatás helyzete és a médiaműveltség fogalma
  • a 21. századi tanári szerep felfogás
  • újmédia használat kockázatai, internetbiztonság

A pilotfázisban a kutatás kvalitatív elemmel is kiegészült, két interjúra és hat darab fókuszcsoportos beszélgetésre került sor szeptemberben. A fókuszcsoportos beszélgetések három településen valósultak meg, Budapesten, Miskolcon és Pécsett. A két budapesti fókusz résztvevői mind középiskolai médiatanárok voltak, a pécsi és miskolci fókuszok esetében az egyiken a helyi tanárképzésben oktató egyetemi tanárok vettek részt, a másikon pedig általános és középiskolai pedagógusok vegyesen, akik között volt médiát oktató is. A beszélgetések célja a még kevéssé kutatott területek feltárása volt.

A nagymintás online kérdőíves kutatás egy országosan (iskolatípusra, méretre és településtípusra) reprezentatív minta alapján zajlott 2018. november 6. és december 31. között. Összesen 1020 teljes kitöltés volt, ebből 178 intézményvezető vagy helyettes, 842 beosztott pedagógus, ebből 46 médiatanár.




Hazai jelentés az OECD felnőttek képesség- és kompetenciamérése programjában (PIAAC) elért magyar eredményekről (2021)

Magyarország első alkalommal vett részt az Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC). A PIAAC az OECD szakmai vezetésével, koordinálásával megvalósuló nagymintás nemzetközi összehasonlító felmérés, melyben a résztvevő országok 16 és 65 év közötti felnőtt lakosságának a mindennapi életben és a munkavégzés során használt alapkompetenciáit méri. A felmérés hazai megvalósítása a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) vezetésével a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével konzorciumi keretek között zajlott, az ITM szakmai-szakpolitikai támogatásával. Az NSZFH felkérésére az eredmények mélyebb megértése és hazai kontextusba helyezése céljából a T-Tudok elkészítette a magyar eredményeket részletesebben bemutató hazai jelentést. Az átfogó jelentés alapjául a nemzetközi eredmények mellett két hazai, probléma-specifikus elemzés szolgált. Az egyik az oktatás, a másik a munkaerőpiac szemszögéből vizsgálta az eredményeket. Előbbit Varga Júlia, a Közgazdaságtudomány Intézet tudományos tanácsadója, a másikat, a Budapest Intézet munkatársai készítették.




A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia értékelése (2019)

Az értékelés célja annak feltárása volt, hogy a 2014-2020 között a különböző Operatív Programokból megvalósuló fejlesztések milyen módon és mértékben járulnak hozzá a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (továbbiakban: MNTFS vagy Stratégia) célrendszerének megvalósításához, a hátrányos helyzetű célcsoportok életkörülményeinek, társadalmi jellemzőinek, minőségi szolgáltatásokhoz való hozzájutásának javulásához. Az értékelés célja volt továbbá inputok, javaslatok megfogalmazása a 2020 utáni időszakra. Az értékelést az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a Kopint-Tárki Zrt., a Tártki Zrt. és a GKI konzorciuma végzett 2019-2020-ban. A T-Tudok az oktatási ágazatot, azon belül az oktatási teljesítmény és iskolai szegregáció témakörét vizsgálta az értékelés keretében.




A magyar felsőoktatás nemzetköziesedése (2017)

A Tempus Közalapítvány „Nemzetközi hallgatók a hazai felsőoktatási intézményekben” – valamint „Doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata” EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001 projekt keretében kiírt – pályázata keretében a T-Tudok Zrt. kutatás végzett 2017 második felében. A kutatás célja a magyar felsőoktatás nemzetköziesedési folyamatainak, problémáinak feltárása volt. A kutatás a felsőoktatás teljes spektrumára, az alap, mester- osztatlan és doktori képzési szintekre fókuszált. A kutatás során egyaránt alkalmaztunk kvalitatív és kvantitatív módszereket, valamint bevontunk hallgatókat, doktoranduszokat és egyetemi alkalmazottakat is.




Kábítószer-használat a szegregátumban élő általános iskolás gyerekek körében (2017)

A T-Tudok a Nemzeti Rehabilitásciós és Szociális Hivatal (ma már EMMI) KAB-KT-16-25683  projektjének keretében vizsgálta a a szegregátumban élő általános iskolás tanulók kábítószer használatát. 

Kutatásunk során a korábbi eredményekre alapozva azt kívántuk vizsgálni, hogy hogyan alakulnak a szegregátumokban élő gyerekek droghasználati szokásai, mi befolyásolja a drogról kialakult tudásukat, tehát, hogy mennyire fogadják el, vagy utasítják el a drogokat, használatukat, különösen tekintettel az új pszichoaktív szerekre. A szülők és az iskola komolyan befolyásolhatják ezen szokások kialakulásának a dinamikáját, de sokszor nincsenek információik, illetve eszközeik a folyamatok kézbentartására. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a felnőtt társadalom hogyan tudja megvédeni a fiatalokat, milyen eszközeik vannak a függőség megelőzésére.

A kutatás kérdései

Kutatásunkban elsősorban szegregátumok mellett működő iskolák tanulóit, tanárait és szüleit kérdeztük többféle módszerrel. A főbb kutatási kérdéseink a következők voltak:

·   Milyen információkkal rendelkeznek a káros szerekről és hatásukról az általános iskola felső tagozatos tanulói és szüleik, tanáraik?

·   Mi jellemzi ennek a korosztálynak a káros szerek (cigaretta, alkohol, drog) fogyasztását?

·   Mik a fiatalok káros szenvedélyeivel összefüggő kockázati és védőfaktorok?

·   Hogyan működik a védőháló?

A drogfogyasztás mintázata követ-e valamilyen specifikus területi mintázatot?

 




Koragyermekkori fejlesztéshez való hozzájutás esélyei a hátrányos helyzetű térségekben (2015)

AZ MTA TK Gyerekesély műhelytanulmányok 2015-ös számában Lannert Judit a koragyermekkori fejlesztéshez való hozzájutás esélyeiről írt a hátrányos helyzetű térségekben.

Az egészségügyi adatok (születési súly, sérültség aránya, fejlesztés aránya) azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben az elmúlt években a koragyermekkori intervenció terén nemhogy javulás, de inkább romlás tapasztalható. Ezekben a térségekben 2013-ban az átlagos születési súly a magyar hetvenes évekbeli átlagot sem közelíti meg. A sérülteknek pusztán 40-60 százalékát fejlesztik. A fejlesztésbe kerülés ideje sem csökkent a fiatalabb korosztály esetén szignifikáns mértékben.

A korai fejlesztés iránti kereslet gyakran nem a valós igényeken alapul, hanem azon az igényen, amit a szűrést végző szakemberek „létrehoznak, vagy elismernek”, akik viszont valószínűleg igazodnak a meglévő kapacitásokhoz. Az ellátórendszer bár mennyiségben próbálja követni a keresletet, de csak követi, preventív jellege nincsen.




A PÉCSI KREATÍV PARTNERSÉG MATEMATIKA PILOT-PROGRAMJÁNAK ÉRTÉKELÉSE (2015)

A Kreatív Partnerség program második szakaszára a 2014/2015-ös tanév második félévében került sor, az Oktatási Hivatal TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 azonosító számú, a „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz” elnevezésű kiemelt projekt megvalósítása során, az ún. Innovatív hálózatok létrehozása nevelési-oktatási programok fejlesztése című projekt keretében. 

A program értékelésének keretében a T-Tudok mérte a diákok fejlődését matematika, szövegértés, empátia, tanulási motiváció, szociális képességek, és az énkép alakulásának területein. 

A teljes programértékelési anyagot itt találja.




A magyar közoktatás számokban: Facts and Figures 2014/2015 kötet

A Public Education in Hungary: Facts and Figures címet viselő angol nyelvű kiadvány azt a célt szolgálja, hogy a külföldi érdeklődők (szakemberek és újságírók) megismerkedhessenek a hazai oktatásügy alapvető tényeivel. Nem célja a kiadványnak, hogy tükröt tartson a hazai oktatáspolitika elé – ez a magyar nyelvű kiadványok feladata –, de természetesen az alapvető statisztikai adatokon túlmutató indikátorok tükrözik az oktatáspolitikusokat és a közvéleményt foglalkoztató problémákat.




A felülemelkedő (reziliens) tanulók teljesítményét befolyásoló tényezők az Országos Kompetenciamérés adatai alapján (2015)

A kutatási feladat célja annak feltárása és átfogó elemzése volt, hogy milyen összefüggések találhatók a felülemelkedő tanulói teljesítmény és a tanuló háttere illetve az iskola néhány jellemzője között.Tanulmányunk tanulsága, hogy a pedagógus és az iskola nagyon is számít.


A kutatás megrendelője: Oktatási Hivatal
A kutatás ideje: 2015. július-szeptember




Indikátorfejlesztés (2015)

A projekt a TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 azonosító számú, „Oktatási törzsindikátorok és mérési eredmények alapján készülő indikátorok rendszerének fejlesztése” elnevezésű (KIMER 2014) projekt továbbfejlesztése. A Magyar Tudományos Akadémia KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és a T-TUDOK konzorciuma által megvalósított indikátorfejlesztési projekt feltárta, és a projekt Kutatási jelentésében megállapította, hogy az Oktatási Hivatal tanügyigazgatási célú adatgyűjtései, bár az igazgatási céloknak általában megfelelnek, az oktatáspolitikai irányítást szolgáló elemzések céljára csak igen korlátozott mértékben alkalmasak. Ennek elsődleges oka, hogy a jogszabályoknak ugyan napi szinten általában megfelelnek, de nincs mögöttük olyan adatbázis produktum, amely biztosítja oktatáspolitikai érdekű, trendek követésére is alkalmas mutatók előállítását.




Biztos Kezdet házak értékelése (2015)

A Biztos Kezdet Program monitorozása és értékelése a TÁMOP 5.2.1.-12/1 Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai módszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt program keretén belül a T-Tudok arra vállalkozott, hogy a Biztos Kezdet Gyerekházak beválását értékelje a gyerekek fejlődése és a szülőkre gyakorolt hatásának szempontjából.




A pedagógusminősítési rendszer kiegészítése, kipróbálása és korrigálása (2014)

Az Oktatási Hivatal „A pedagógusminősítési rendszer kiegészítése, kipróbálása és korrigálása a TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 azonosító számú projektjében az ELTE vezetésével egy konzorcium arra vállalkozott, hogy a leginnovatívabb pedagógusok egy csoportjával finomítsa és tesztelje a pedagógusminősítési eljárás mester és kutató fokozatba léptetésének protokollját. A T-Tudok feladata volt, a konzorcium tagjaként hogy minimum 1200 innovatív pedagógust azonosítson egy bizonyos eljárás során, akik így a projektben részesei lehetnek a pedagógusminősítési eljárás finomítását szolgáló pilotnak. A T-Tudok a projekt keretében elkészítette a kiválasztási kritériumokat tartalmazó elemző tanulmányt, majd e kritériumokon alapuló strukturált online kérdőívet, amihez kitöltési útmutatót is rendelt. Ezután került sor a legalább 10 év tapasztalattal és valamilyen innovatív gyakorlattal rendelkező pedagógusok nagymintás felvételére (mintegy 5000 válaszolóval) és a mintából, többváltozós elemzés alapján 1700 innovatív tanár meghatározására.

A kutatási zárójelentést itt olvashatják.




Innovatív hálózatok létrehozása nevelési-oktatási programok fejlesztésére (2015)

A jelen kutatás-fejlesztés megvalósítására a TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 azonosító számú, „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz” elnevezésű kiemelt projekt megvalósítása keretében került sor. A kiemelt projekt átfogó célja a közoktatás-fejlesztés szakmai támogatása, a csatlakozó közoktatási konstrukciók koordinálása, minőségbiztosítása és nyomon követése, a köznevelés megújítását célzó ágazatirányítási tevékenységek szakmai támogatása volt.




Indikátorfejlesztés (2014)

Az Oktatási Hivatal a Köznevelési Információs Rendszer adatgazdája. A KIR keretében működteti – egyebek között – az intézménytörzs nyilvántartást, a tanulói nyilvántartást, a pedagógus nyilvántartást, a középiskolai felvételi rendszert (KIFIR), a felsőoktatási felvételi rendszert (FELVI), a Kompetenciamérést és az Érettségi rendszert. Ezen adatbázisok alapján az Oktatási Hivatal tervezi a köznevelési rendszer minőségi mutatóit koherens rendszerben leíró indikátorok rendszeres on-line publikálását a tanügyigazgatás és az iskolák számára.  A feladatot a TÁMOP-3.18-09/1-2010-004 azonosító számú projekt keretében a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató Központ konzorciuma végezte el.




PISA adatok használata és értelmezése a módszertani kritikák tükrében (2015)

Megjelent az Educatio oktatáskutatási folyóiratának 2015. évi nyári száma, amely a PISA nemzetközi tanulói teljesítménymérésekkel foglalkozik. A kötetben megtalálható Lannert Judit tanumánya is, amely rövidített változata egy hosszabb verziónak, ami itt olvasható.




Kutatás a szülők és pedagógusok közötti kommunikációról (2013-2014)

 A Kölöknet és az OFOE a szülők és pedagógusok közötti kommunikáció témájában egy on-line kutatást szervezett, amit a T-Tudok bonyolított le 2013 júniusa és szeptembere között.

A kutatás célja az volt, hogy felderítsük milyen formákban és milyen gyakran kommunikál egymással szülő és pedagógus. Ezen felül az is a vizsgálat tárgya volt, hogy az általános és középiskola során felmerülő tipikus problémák esetén milyen megoldásokhoz nyúlnak a szülők és pedagógusok. A kérdőívben szerepelt egy külön blokk az új infokommunikációs eszközök használatára vonatkozóan. Kíváncsiak voltunk, vajon milyen gyakran és hogyan kommunikálnak a gyerekekért felelős felnőttek és arra is, hogy milyen sikerrel teszik ezt. Mennyire elégedettek a meglévő kommunikációs formákkal és mennyire tudják megoldani a felmerülő problémákat. 

A tanulmány itt olvasható.




A tanulói teljesítményt befolyásoló motívumok és tanulási stratégiák nemzetközi rendszerszintű mérésekben (2014)




Tanoda típusú intézmények monitoring programja (2012/13)




Diszkrimináció a közigazgatásban (2012/13)

„A közigazgatás kirekesztő mechanizmusai - közigazgatás, jogalkotás és védett tulajdonságú csoportok” TÁMOP–5.5.5 projekt társadalomtudományi kutatásai, 5-6 tanulmányok

 2012-2013-ban az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából országos kutatást végeztünk hat – előzetes kritériumok mentén - kiválasztott településen, amelynek egyik célkitűzése a települési önkormányzatok kapcsolatrendszerének, szolgáltatásnyújtásának, illetve működési mechanizmusainak a vizsgálata volt annak érdekében, hogy feltárja a működés/működtetés lehetséges kirekesztő mechanizmusait. Feltérképezze, ezeknek a mechanizmusok a gyakorlatát, különös tekintettel a védett tulajdonságú csoportokat érintő döntésekre, illetve a kutatási eredmények által rámutasson a helyi együttműködési és döntéshozatali rendszer csomópontjaira. A kutatás másik komponense megpróbálta összegyűjteni a felnőtt lakosság négy védett tulajdonságú csoportjának a körében a közigazgatás különböző szintjeivel kapcsolatos személyes diszkriminációs tapasztalatokat és véleményeket. Nők, romák, fogyatékos emberek, idősek (65 éven felüliek) - helyzetének átfogó feltárásán keresztül kívánta megismerni az egyenlő bánásmód érvényesülésének lehetőségeit és korlátait a közszolgáltatások elérése során.




A tényekre alapozott oktatás jó gyakorlatai (2011)




Előrehozott szakképzés (2012)

Előrehozott szakképzés 2012

A közoktatásról szóló 1993. évi  LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott" szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében, ennek értelmében " A szakiskolai nevelés és oktatás- azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek- megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és- legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz élményeire épülő -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával."

A kutatás célja az előrehozott szakképzés tapasztalatainak vizsgálata. Annak elemzése, hogy az előrehozott szakképzésben tanulóknak milyen a családi háttere, milyen az iskolai előélete és milyen motivációkkal érkeztek a képzésbe.




Szülőtámogatás Európában, Eurofound jelentés 2012

A Eurofound 2012-ben egy Jelentést készített a Szülőtámogatásról Európában. A magyar háttéranyagot a T-Tudok készítette. A munka és a magánélet közötti egyensúly és a gyermekek jól-létének kérdésében elsősorban olyan dolgokra fókuszáltak eddig, mint a gyermekgondozási szolgáltatások, a rugalmas munkaidő és családi pótlék. Bár mindenki elismeri, hogy a szülő hatása a gyermek jövőjére kimagasló, de csak a közelmúltban jutottak el oda, hogy a szülői támogatást és oktatást is társadalmi beruházásnak kell tekinteni, amely csökkentheti a szülői stresszt és hozzájárul a munka és család közötti egyensúly kialakításához.




Regionális helyzetértékelés a kora gyermekkori intézményrendszer hálózatos fejlesztésének megalapozásához (2010)

Az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. TÁMOP 3.1.1. programiroda által a 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002) kiemelt projekt támogatási szerződése alapján a 4. számú ?A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását segítő szolgáltatások? pillér Korai intervenciós hálózati program kidolgozása alprojekt keretében a Tárki-Tudok az Aita Bt-vel közös konzorciumban Kereki Judit vezetésével a korai intervenció rendszerét illetően regionális kutatást folytatott. 




Az iskoláztatási támogatás bevezetésének tapasztalatai (2011)

A világban több helyen találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy a társadalmilag kívánatos viselkedést pénzügyi ösztönzőkkel vagy szankciókkal próbálják kikényszeríteni. Az egyik kiemelkedő terület a perifériára szorult családok gyerekeinek óvodába csalogatása és iskolában tartása, amit gyakran feltételhez kötött pénzügyi támogatással próbálnak elősegíteni. 2010 nyarán Magyarország is erre az útra lépett, amikor a családi pótlékot iskoláztatási támogatássá alakította, és folyoósítását a gyerek iskolai hiányzásaitól tette függővé. 




A Dél-Dunántúli Operatív Program 2007-2008. évi eredményeinek elemzése




Az iskolai erőszak kezelése (2009)

A Tárki-Tudok 2009 tavaszán on-line kérdőíves kutatást végzett az iskolai erőszakról a Kölöknet szülői portállal együtt.




Aktív állampolgárság Magyarországon nemzetközi összehasonlításban (2010)

Az Aktív Állampolgárság Alapítvány azzal bízta meg a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központot, hogy tekintse át a magyar fiatalok állampolgári attitűdjeire vonatkozó kutatási adatbázisokat és szakirodalmat, valamint foglalja össze ezek főbb eredményeit, megállapításait. További részletek és az elkészült tanulmány a tovább gombra kattintva olvashatóak.




Kapacitásbővítés az oktatás terén a közelgő magyar elnökség kapcsán (2011)

A Tárki-Tudok felmérést végzett a soros hazai Európai Uniós elnökségben érintett minisztériumi és háttérintézményi szakemberek, a pedagógusok és a diákok körében a 2011-es elnökséggel kapcsolatban.




Nemzeti Jelentés az Oktatás és Képzés 2010 munkaprogram hazai megvalósításáról- 2009

A projekt célja egy olyan időközi Nemzeti Jelentés összeállítása volt, amely az európai uniós szempontok figyelembevételével, a Bizottság által kiadott szempontsort felhasználva, a magyarországi fejlesztési irányokra és eredményekre helyezi a hangsúlyt.




Az európai oktatási és képzési rendszerek szerkezete - Magyarország (2009)

A EURYDICE (Európa Oktatási Információs Hálózata) magyarországi Nemzeti Irodájának megrendelésére a Tárki-Tudok készítette el 2009-ben a magyar oktatási rendszer (iskola előtti oktatás/nevelés, kötelező oktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés) felépítésének, igazgatásának leírását.




A tanoda-típusú intézmények működésének, tevékenységének elemzése (2008)

A Roma Oktatási Alap megbízásából és együttműködésével végzett, kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt felhasználó kutatás 2008-ban zajlott, elsődleges célja a magyarországi tanodák teljes körű kérdőíves lekérdezése volt.




Az oktatási ágazat kutatási, fejlesztési és innovációs rendszerének elemzése (2009)

Elkészült a Tárki-Tudok átfogó elemzése a magyarországi oktatási rendszert érintő kutatás-fejlesztés-innováció témakörében. A vitaindító munka a TÁMOP 3.1.1 program keretében az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megrendelésére készült, alapvető célja a definíciós és értelmezési bizonytalanságokkal jellemezhető terület minél szélesebb megközelítése, a hagyományosan technológiai használatú innováció fogalom értelmezése az oktatás területén. A tanulmány javaslatokat is megfogalmaz egy leendő oktatási kutatási, fejlesztési, innovációs stratéga számára.




A középfokú szakképző intézményrendszer átalakulása a 2007 nyári törvénymódosítás után

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet a TÁRKI-TUDOK Zrt-vel együttmőködve 2008/2009-ben a hazai szakképző intézményrendszer átalakulási folyamatának (az ún. tiszkesedésnek) a kezdetét, első évét vizsgálta. A projekt az Oktatásért Közalapítvány támogatásával valósult meg, vezette Lannert Judit, közremőködött benne Békési Kálmán, Mártonfi György és Sinka Edit.




A korai intervenciós intézményrendszer hazai mőködése (2008)

A korai intervenciós intézményrendszer hazai mőködésének feltérképezésére a Tárki-Tudok Zrt. kutatást végzett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztályának megrendelésére, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Korai Intervenciós Központok fejlesztése c. programja keretében a 2008. júniustól decemberig tartó időszakban.




Kié lesz az általános iskola? (2008)

A magyar közoktatás évek óta komoly hatékonysági problémákkal küzd. Ennek okai közt az oktatásirányítási rendszer szétaprózottságát említik leginkább a szakértők. A pedagógusok heti kötelező óraszámának növelése, valamint a 2007 szeptemberétől egy ún. „közoktatási teljesítménymutató” bevezetése csökkentette az oktatás pedagógusigényét, a nyolc évfolyammal vagy a megfelelő létszámmal nem rendelkező kisiskolák tagintézményként való kötelező integrálása pedig az önkormányzatokat is arra késztette, hogy a hatékonyabb intézményi hálózat kialakítása érdekében az eddiginél jobban kooperáljanak.A TÁRKI-TUDOK Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy vajon a szabályozási és finanszírozási környezet az eddigieknél talán erőteljesebb változása milyen irányba viszi a közoktatási rendszert, milyen stratégiákkal élnek az önkormányzatok. Mitől tűnik egy megoldás sikeresebbnek, mint egy másik? Három olyan esetet jártunk körbe, ahol a helyi szereplők, vagy egy részük, a változásokhoz proaktívan viszonyultak és újszerű - szervezeti és tulajdonosi-fenntartói változásokkal is járó - megoldásokat kerestek.




A közoktatás finanszírozásának lehetséges megoldásai (2010)

A Tárki-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ 2010 tavaszán nemzetközi és hazai dokumentumok feldolgozásán, interjúkon és adatbázis elemzésen keresztül készített felmérést a különböző fenntartású oktatási intézmények finanszírozásának egyes kérdéseiről. Bővebb információ a kutatás részleteiről és a készült zárótanulmány a tovább gombra kattintva érhető el.




Pedagógus 2010 kutatás

A pedagógusok munka- és munkaidőterhelés vizsgálata

Az adatgyűjtés 2010 márciusában történt. Összesen 3353 pedagógus vett részt a kutatásban, így az elemzések 148 iskolában 2783 tanító és tanár, valamint 100 óvodában 570 óvodapedagógus kéthetes időmérleg-naplózásának adataira támaszkodnak.Ez a reprezentatív felmérés lehetővé teszi a pedagógusok munkaidejének, valamint sokoldalú feladatainak és teljesítményüknek átfogó vizsgálatát. A kutatás a pedagógusok munkaterhelésének mélyebb struktúráját a korábbi felvételekhez képest részletesebben tárja fel és korábbi kutatásokban nem feltárt szegmensekre, például a pedagógusok osztálytermi órákon kívüli, munkakörrel kapcsolatos tevékenységeinek tartalmi elemeire, a tantermi és nem tantermi órák felosztásának szerkezetére, az intézményen kívüli, de a pedagógiai munkával kapcsolatos szaktevékenységek struktúrájára stb. is fókuszál.A Tárki-Tudok a kutatást az OKM és a PDSZ megbízásából végezte.A kutatással kapcsolatos szakmai anyagok a tovább gombra, a kutatás kérdőíve itt érhető el.




A DOBBANTÓ program szakmai monitoringja (2009-2011)




Háttértanulmányok az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal számára (2008)




Pedagógusok munka- és munkaidő-terhelése (2008)

A Tárki-Tudok Zrt. az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából 2008 őszén munkaterhelési vizsgálatot végzett az általános- és középiskolai tanárok körében.




A nyitott koordináció módszerének nemzetközi összehasonlítása a közép-európai országokban (2008)

A cseh oktatási minisztérium a CECE (Central European Cooperation in Education for Lifelong Learning) keretein belül az oktatás és képzés terén európai szinten alkalmazott nyitott koordinációs módszer nemzeti hatásainak vizsgálatára kezdeményezte egy regionális kutatási projekt elindítását. A résztvevő országok (Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) célja a közös projekttel azoknak a nemzeti struktúráknak és gyakorlatoknak a feltárása és értékelése, amelyek a közös európai oktatáspolitikai célkitűzéseknek, ajánlásoknak, az Oktatás és képzés 2010 folyamat keretében zajló európai együttmőködés eredményeinek a nemzeti oktatáspolitikába és gyakorlatba való becsatornázását szolgálják az adott országokban.




  1035 Budapest, Vihar utca 18. telefon: (+36 1) 887 4851, info@t-tudok.hu